Az elmúlt évek során lehetőségünk nyílt többek között a kaposvári akvapónia rendszer kiépítésére és szerelési munkáinak elvégzésére. Az akvapónia két eljárás zseniális ötvözete: haltermelés (akvakultúra) és vízkultúrás növénytermesztés (hidropónia) recirkulációs zárt rendszere. A halak biztosítják a növények számára a tápanyagot, a növények pedig megszűrik a halak számára a vizet.
A Magyarországon üzemszerű, kísérleti és üzletszerű üzemeltetés jelleggel a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete megbízásából a Kaposváron épített100nm alapterületű „passzív” üvegházban -termesztő házban- és a 30 nm-es gépházban építettük meg a komplex, úttörő jellegű technológiai rendszert.
Az akvakultúra célja egyrészt a halak növekedésének maximalizálása, ennek érdekében a tartályos rendszerben nagyon nagy sűrűségben tartva a halakat, /pl. 100 liter vízben 10kg/; másrészt a növények termesztése kemikáliák nélkül, a halak szerves hulladékával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az akvaponia a növényeket és a termesztő közeget használja a víz megszűrésére, megtisztítására amely ez után visszatér a hal tartályba. A körfolyamat a végtelenségig ismételhető és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni.
A rendszer nélkülözhetetlen, nem látható elemei a baktériumok. A termesztő média közt baktérium telepek burjánzanak melyek a halak hulladékát alakítják át a növények számára felvehető tápanyagokká. Az akvapónia organikus rendszer egy önálló ökoszisztéma. A rendszerbe műtrágyát adagolni nem lehet mert az a baktériumokra és a halakra is károsan hat, a rendszernek organikusan kell működnie.
Két különböző baktérium alakítja át a halak szerves hulladékát. Először nitroszómák bontják az ammóniát nitritre, majd nitrobaktériumok bontják a nitritet nitrátra, amit a növények tápanyagként felvesznek.
Az akvapónia egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy a folyamat nagy mértékben önszabályozó. Amint a halaknak adott táplálék mennyiségét növeljük, a keletkező többlet tápanyagot a növények felveszik. Amennyiben a halak kicsik, vagy csökkentjük a bevitt hal táplálékot a növények növekedése is lelassul.
A nagy benapozó felülettel rendelkező, jól hőszigetelt házba beépítettünk 6db 2.000 l-es haltartályt.
A halak trágyájától magas nitrogén tartalmú vizet elektromos keringtető rendszerrel, dobszűrőn keresztül vezetve, megtisztítva, a magasabb tartó szerkezetre helyezett, nedvszívó agyag-granulátummal feltöltött, 12db. egyenként 4nm-es műanyag növénytermesztő tálcákba, valamint az épület egyik falára szerelt, felülről nyitott műanyag termesztő-csatornákba juttattuk; amely mind a biológiai, mind a kémiai, és mechanikai szennyeződésektől megtisztulva, gravitációs úton, oxigén dúsan kerül vissza a halnevelő tartályokba.
A megfelelően szabályozott, számítógéppel vezérelt hőmérséklet és páratartalom egész évben folyamatosan biztosítja mind a növénytermesztést, mind a halnevelést.
